Ferenc pápa kritikus szemmel

Ne kerteljünk: az egyházfő megválasztása óta a posztmodern közvéleménynek való erőltetett megfeleléskényszerében híveit és elődeit folyamatosan provokálja. Nemrégiben a homoszexuálisokkal kacsintott össze, legutóbb pedig nyíltan hangsúlyozta az „ősrobbanás” és az „evolúció” egyházi tanokkal való összeegyeztethetőségét. Ferenc pápa kendőzetlenül modern állásfoglalásával, amellett, hogy teljesen behódol a tudatosan hagyományellenessé nevelt közvéleménynek, lassan eléri, hogy a médiában olyan ismertetőjegyekről válik híressé, ami a világ megrontásában közreműködő tudatlan tömegnek is sajátja (sok szempontból ugyanis nem úgy tűnik, hogy a világ fejlődne). Ferenc pápa, ahelyett, hogy az Isten felé vezető út legalapvetőbb és a köz számára is megérthető kritériumait sorolná a szenzációhajhász és ideológiaromboló szándékból mellérendelt sajtónak, az Istennel való egyesülés és a túlvilági lehetőségek szempontjából teljesen jelentéktelen kérdések boncolgatásával teszi hangossá a médiát. (Persze a kérdéses témák – például a szegényekhez való viszony – helyes megközelítései nagyon is fontosak, de a vallásos ember végső céljának tekintetében, amiről a pápának szakadatlanul szólnia kellene, nem.)

ferenc_papaHogy a dolog hátterében pontosan mi áll, természetesen nem tudhatjuk (sejtésünk azért van). Ám a sajtó ellenséges törekvése arra, hogy az egyházat és annak fő emberét minél evilágibbnak és átlagosabbnak mutassa be, anélkül, hogy ebben a pápa ne működne közre, nem lenne ilyen sima ügy. Ferenc pápa kezdettől fogva szinte elébe megy a lejárató kérdéseknek, és magától tesz olyan kijelentéseket, amikkel kétségtelenül nagy népszerűségre tesz szert (főleg a vallásos érzékenységnek híján levő, ateista réteg körében), de ezzel lényegében hivatásának beteljesítésétől esik el. (Már-már hallom a minden egyes istenkáromlásra megelégedetten tapsikoló, kisebbrendűségi komplexusban szenvedő kispolgár megjegyzését: „Mi ezt már rég tudjuk. Csakhogy ezek is eljutottak végre idáig!”)

Az esetre hogy, hogy nem akad egy bibliai idézet: Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, lelkében pedig kárt vall? (Mk 8,36) Az egyház fokozatosan megfeledkezik első számú küldetéséről, ami a lélek felemelésére és nem az emberek megnyerésére irányul. Ferenc pápa jó úton jár, hogy megnyerje magának az ateistákat. A modern tudomány alá rendeli magát, evolucionistákat, homoszexuálisokat, elesetteket pártolgat, miközben Istenről és a hívek valódi feladatáról már tulajdonképpen csak muszájból beszél. De vajon megéri-e a populizmus, ha következménye éppen az igazság elárulása és a szellemi tartás meggyengülése?

Réb István

Facebook Comments