Samsung Gear VR és ami mögötte van

Több ízben szóltunk már a virtuális valóság veszélyeiről, ugyanis meggyőződésünk, hogy az emberiség elleni okkult hadviselés következő nagy húzása ezzel függ össze. Egy Ericsson tanulmány kapcsán a jövőben bevezetésre kerülő technikai eszközök emberre hatványozottan ártalmas voltát vizsgáltuk. A Facebookot névlegesen vezető, és azt a virtuális valósággal összekötni kívánó Mark Zuckerberg esetében a hatalommal való visszaélés problémáit feszegettük. A Mátrix című film elemzése révén pedig – némileg továbblépve az általános megközelítéseken – rámutattunk arra, hogy nem kizárólag a virtualitás hamisságát kellene élesen látnunk és megfigyelnünk, hanem magának a világnak mint olyannak a hamisságát is.

Mark ZuckerbergZuckerberg hatalomtól megittasulva sétál el a szemellenzős balekok mellett a Samsung egyik termékbemutató rendezvényén

A legújabb, ördögi zsenialitásról tanúságot tevő őrülettel a Samsung lépett elő. A vezetőség pontosan felismerte, hogy ha egy merőben új terméket akar ledugni az eddig még gőzerővel okostelefonra idomított „elhasználók” torkán, frappáns érvekkel kell előhozakodnia a váltás előidézéséhez. Az utóbbi hónapokban közzétett reklámjai alapján úgy tűnik, megtalálta a csodaszert Gear VR nevű virtuális sisakjának népszerűsítéséhez.

Kampányában a Samsung a „Be fearless” (Győzd le a félelmeid) mottóját választotta. Reklámsorozata az emberek gyengeségeire, félelmeire, hiányosságaira épít, miközben ő maga úgy lép fel, mint aki forradalmi megoldásokkal rendelkezik a fennálló problémákra. A tériszonyos arab srác például pár hónapnyi virtuális tréninget követően dubaji felhőkarcolók közt kifeszített dróton csúszkál, a visszahúzódó, félénk, ugyanakkor a világgal fontos gondolatokat megosztani kívánó bájos leányzó pedig a „sisak jóvoltából” nagyközönség előtt ad elő.

Több sem kell a világtól és önnön lelki életétől majdnem teljesen elidegenedett modern embernek. A félelmektől való egyszerű megszabadulásnak, az extra képességek megszerzésének, a játszva tanulásnak és az „álmok megvalósulásának” ígérete sokak számára vonzó lehet. Arról nem is szólva, hogy a szlogen azt is sugallja, hogy gyáva és maradi, aki nem próbálja ki, azokat is bevonzva ezzel, akik egyáltalán nem igényelnék. Cukros bácsink pedig bizonyosan tartogat még finomságokat a tarsolyában, amivel teljesen lekenyerezi majd az élet kilátástalanságától és céltalanságától szenvedő kiszemeltjeit.

Jóllehet, az egész felhajtás valahol nagyon bűzlik. A tériszony legyőzésére eddig is voltak módszerek, a lámpalázra szintén vannak gyógymódok. Továbbá a beadagolt kis történetek konklúziója az, hogy az ember a VR-nek köszönhetően a való életben sokkal talpraesettebbé válik, holott valójában a VR-től való függés pontosan a való élettel szakítja meg a közvetlen kapcsolatot. Rengeteg hasznosan eltölthető időtől fosztja meg az embert, ami miatt éppen hogy nehezebben fog boldogulni abban a valóságban, amitől a virtualitásba való belefeledkezés miatt egyre jobban elszokik.

A reklámok végén a tesztalanyok (természetesen a rendező kifejezett utasítására) „szabadságra”, „felszabadulásra” hivatkoznak, holott ezzel igazából az ember eggyel több kondíciót iktat be az életébe. Egy technikai eszközhöz siet segítségért olyan kihívás vonatkozásában, amit cseppnyi találékonyság és tudatosság révén maga is kezelni tudna. Vagyis fölösleges elemeket épít be a mindennapjaiba, akadályokat emelve az önálló megismerés és önfelülmúlás elé.

Virtuális valóságÉrdemes tudatosítani, hogy még ha igaz is, hogy a sisak adott esetben hozzásegít bennünket bizonyos képességek megszerzéséhez (ezt azért érdemes fenntartásokkal kezelni), nem ez az oka annak, hogy terjesztik. Aki viselt már ilyet (vágy látta annak viselkedését, aki viselte), tudja, hogy a virtuális tér első megtapasztalása hányingert, szédülést, fejfájást okoz. Ez a jele annak, hogy a természetestől eltérő – és nem mellesleg alacsonyabb rendű – tudatállapotba kerül a használó. Amikor viszont az elme hozzászokik az újfajta, hipnotikus tapasztalásmódhoz, igényelni fogja azt a bódult tudatállapotot, amit a sisak fényereje és hangjai előidéznek benne. Vagyis a cél a függés kialakítása, hasonló módon a tévéhez és a számítógéphez, valamint a különféle drogokhoz.

Az embereket ezen keresztül korlátlanul meg lehet figyelni, befolyásolni lehet, illetve a hétköznapitól is sivárabb tudatállapotba lehet zárni: egy elmét fogságban tartó börtönbe. Ez sokkal működőképesebb az átlagos börtönöknél, mert ehhez önként csatlakoznak a virtualitás ópiumára rászokott megtévesztettek.

A VR által kínált szabadság tehát illúzió. A VR: korlátozása és leláncolása tudatunknak. Ezért

a virtuális valósággal szembeni ellenállás korunk egyik legfontosabb feladata.

Pontosan ama szabadságunk érdekében, amit manipulatív reklámokkal ígérget nekünk hazug módon az ördögi Samsung.

Réb István

Facebook Comments