
Black Mirror – A fejlődés fogságában
Hol húzódnak a technikai fejlődés határai? Mik a modern találmányokhoz való egyre nagyobb kötődésünk veszélyei? Van-e esélyünk arra, hogy a ránk váró lehetséges fenyegetéseket elkerüljük? A Black Mirror szerint nem túl fényesek a kilátásaink. – Ez az írás azonos című videónk szövegének lejegyzett és minimálisan módosított változata.
A jelen videónk témája a Black Mirror, egy több évada tartó, újabban egyre felkapottabb brit sorozat. Történetileg különálló részeken keresztül próbálja felhívni a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyek a modern technikára ész nélkül ráhagyatkozó civilizációnkat fenyegetik. Görbe tükröt állítva ember és technika kapcsolata elé, olyan problémákat mutat be, amik sok tekintetben már ma is szerves részei társadalmunknak, és amik könnyen visszafordíthatatlan katasztrófákhoz vezethetnek.
1/3. Entire History of You (Az emlékchip)
A sorozat disztópikus világa talán annyiban újszerűbb a hasonló témákat feldolgozó irodalmi és filmes alkotásoknál, hogy a részek már nem egy távoli, a ma emberét közvetlenül nem fenyegető jövőben játszódnak, hanem abban a holnapban, ami sajnálatos módon bármikor bekövetkezhet. Ez a korábbiakhoz képest plusz feszültséget kölcsönöz a témának. A néző többé-kevésbé valós problémákkal szembesül, ami tudatos reakciót követel meg tőle: életmódjának és a technikai fejlődésről alkotott elgondolásának gyökeres átalakítását.
A sorozat tehát egy groteszk jövőképet vetít elénk, amit éppen az a technikai kibontakozás okoz, amitől oly sokan várják ma a megváltást. A Black Mirror arra szakosodott, hogy bemutassa, a közeljövőben egyre népszerűbbé váló fejlesztések milyen extrém módon alakíthatják át az ember életét, önátélését, társadalmát.
2/1. Be Right Back (Rögtön jövök)
Van itt minden. Émelyítően álszent közösség, ahol intézményesítették a lájkolás szokását. Mesterséges intelligencia által vezérelt parodisztikus párválasztási rendszer, aminek nem szabad ellentmondani. A mindennapokat hatványozottan megbonyolító, szembe ültetett kamera, ami a szereplők életének minden egyes pillanatát rögzíti. Virtuális valósággal kapcsolatos őrületbe hajszoló kísérletek. Agyontechnicizált társadalmi rendszerek, melyek minden mozzanatunkat megfigyelik, és amikből még megmenekülve sem lehet megmenekülni. Halott ember hamis feltámasztása a felhőbe feltöltött adatai alapján. Mikrochip börtönébe zárt emberi elmék. És hangyaszerű gürizés fiktív számokért, amikért cserébe azzá válhatunk, amit mindig is kritizáltunk.
Karácsonyi különkiadás: White Christmas
Ennek mentén mi is továbbgondolhatjuk a témát, mely által könnyen beláthatjuk, hogy a mai felállás sem kevésbé baljós. Egy olyan eszköz például, ami minden velünk történt eseményt rögzít, elsorvasztja az emlékezőtehetségünket. Egy keresőprogram azt a képzetet keltheti, hogy minden önállóan birtokolt ismeret teljesen felesleges, mondván: „a Google majd úgyis megjegyzi helyettünk!” A GPS kiöli belőlünk a tájékozódás képességét. Egy szemüvegbe beépített arc- és tárgyfelismerő program megfoszt bennünket attól a tudásunktól, hogy önállóan azonosítsuk be a minket körülvevő létezőket. A könyvolvasást teljesen felváltó filmnézés képzetalkotó képességünket roncsolja. A „virtuális” vagy az úgynevezett „kiterjesztett valóság” pedig valóság és illúzió összemosódását eredményezi. És így tovább.
Ha alaposabban megvizsgáljuk, minden első rátekintésre nagy segítséget nyújtó forradalmi modern találmányért olyan árat kell fizetnünk, ami egyáltalán nem biztos, hogy megéri. Hasonlóan járunk, mint az az ember, akit szeme világának elvesztését követően azzal vigasztalnak, hogy cserébe megkapja a legjobb vakvezető kutyát.
Nagy művei ezek az emberiségnek. De elég nagyok-e ahhoz, hogy emiatt szép fokozatosan megfosszuk magunkat minden emberségünktől? A Black Mirror látszólag hasonló kérdéseket feszeget. Ám nagy hibája, hogy nem igazán hatol le a gyökerekig, és nem képes felmutatni valódi alternatívákat a felmerülő problémákra. Ugyan megfogalmazza a kritikát, de felmerülhet a gyanú a nézőben: nem csupán az elkápráztatás céljával teszi? A filmek nyomasztó hangulata, a többnyire tragikus végkifejlet, és a megoldás vagy a kiút felvetésének teljes hiánya arra enged következtetni, hogy a készítők nem annyira a technikai fejlődéssel kapcsolatos illúzióiból akarják kizökkenteni a nézőt. Inkább le akarják őt hengerelni, és még ennél is inkább: bizonytalanságban akarják tartani. A szereplők többségével alig lehet együttérezni, hiszen annyira korrupt, kétszínű, romlott és őrült figurák. Viszzont akikkel lehet, azok emberségesebbek az embernél is. Csak egy komoly gond van velük: vagy öntudatra ébredt számítógépes algoritmusok vagy áramkörökben ragadt tudatfoszlányok. Az ilyen sugalmazásokkal a készítők nem mást mondanak ki, minthogy az emberi öntudat gond nélkül felcserélhető a NYÁK önátélésével, sőt magasabbrendű annál, hiszen a halált is túl lehet vele élni.
A modern ember jövőképe szerintünk is eléggé tragikus. (Lásd például Kínát, ahol állítólag hasonló értékelő rendszer bevezetését támogatják, mint amit a „Zuhanórepülés” című részben láthattunk.) De azzal, hogy évadokon keresztül ezt a képet sulykolják a nézőkbe, könnyen lehet, hogy ez a sorozat is csak felkészíteni akar bennünket arra a világra, ami, ha tetszik, ha nem, el fog jönni. Mintha a háttérben ez az üzenet bújna meg: „Figyelj haver, ilyen lesz a jövő, jobban jársz, ha beletörődsz.”
Ajánljuk-e akkor a sorozatot? Amennyiben abba a kategóriába tartozol, aki a legújabb I-Phone-ba vagy Elon Musk agymenéseibe helyezi minden reménységét, ideje felráznod magad naiv álmodból néhány kőkemény évaddal. De ha nem is ismeretlenek számodra a modern technikai civilizáció visszásságai, akkor sem árt bepillantanod pár epizódba, mivel jó kiindulási alapot adhat a téma elmélyültebb továbbgondolásához. A fő, hogy itt ne állj meg. Tekints messzebbre, tárd fel még mélyebben, mi áll a válság hátterében!
Nem azt akarjuk mondani, hogy innentől fogva hozzá se érj olyan dolgokhoz, amik elektromos árammal működnek. De épp ideje magad mögött hagyni azt az elképzelést, hogy a modern technika megkérdőjelezhetetlenül valami nagyobb jó szolgálatában áll. Ahogy azt a hiedelmet is, hogy a szóban forgó folyamatokért felelős erők vigyáznak ránk, és mindent megtesznek azért, hogy az ilyen filmek által sugallt veszélyek semmiképp se következhessenek be.
Még egy megjegyzés: ha teheted, ne a legelső résszel kezdd. Ennek megbotránkoztató végkimenetele elrettenthet attól, hogy tovább nézd, és így lecsúsznál az értékesebb epizódokról.
Személyes megítélésünk szerint a filmek minősége és a legabszurdabb technológiai elképzelések ismertetése szempontjából a következő részek a legfigyelemreméltóbbak:
- 1/3. Entire History of You (Az emlékchip)
- 2/1. Be Right Back (Rögtön jövök)
- Karácsonyi különkiadás: White Christmas
- 3/1. Nosedive (Zuhanórepülés)
- 3/2. Playtest
- 3/4. San Junipero
- 4/1. USS Callister
- 4/4. Hang the DJ
- 4/6. Black Museum