A liberális bértollnok, Seres László klinikai eset

Seres László klinikai eset. Máskülönben nem tudna ennyire hinni benne, hogy a hazugság, amit folyamatosan szajkóz, többek közt Orosz Mihály Zoltánról is, egyszerre csak igazsággá válik. Az is csak az elme betegségével magyarázható, hogy tekintélyrombolásán, minden hazai kezdeményezéssel szemben keményen intoleráns, kirekesztő viselkedésén, és elviselhetetlen károgásán kívül még semmilyen, országot fellendítő pozitívumot nem mutatott fel aktív, de minősíthetetlen újságírói tevékenysége során. Beteg lelkületre vall továbbá, hogy a konstruktív kritika és az általuk oly sokat szajkózott „párbeszéd” helyett brutális gyalázkodással próbál megsemmisíteni minden olyan jelenséget, ami újszerű neki, vagy amit egyszerűen korlátolt értelmi képességeiből adódóan képtelen megérteni. (Ez utóbbi sem baj, csak akkor nem újságírónak, hanem betonkeverőnek kell menni.)

Reméljük, Seres László tűri a kritikánkat, ugyanis az a bizonyos bíró is megmondta már – akire ezentúl minden gonosztette előtt hivatkozni fog –, hogy az ilyesmit el kell viselni. Seres egyike azoknak az életből felmentett, önálló és hasznos gondolatokkal szökőévenként találkozó, júdáspénzen megvehető zsoldosoknak, akik a ballib nagyfőnökök gőgös bólintásáért még szabadcsapatokhoz is csatlakoznának, és ha a helyzet úgy kívánja, szaros cipőt nyalatnának egy négyszer megválasztott, eredményességében páratlan polgármesterrel.

A hitvány Seres „emberi méltóságról” papol, miközben egyértelműen beszáll Stumpf András mellé az uszításba. Seres László gyűlöletre uszít, és ehhez talán már olyannyira hozzászokott sötét, az önismeret útvesztőiben régen zsákutcába futott lelke, hogy észre sem veszi, milyen megátalkodott, és az elfogadásnak apró jelét sem felmutató, undorító köpködés vált élethivatásává. De ne is bántsuk ezt a buta Serest, hogyan is tudhatná, hogy építő jelleggel is lehet cikkeket írni, ha a „nem létező” háttérhatalom ilyet soha nem is követelt meg tőle?

seres-laszloSzólásszabadság? Ja! De csak, ha én beszélek! Tolerancia? Naná! Amíg az a kifordult ízlésemnek megfelel! Tekintélyek? Persze! Majd akit az RTL megnevez! Emberi méltóság? Majd miután megnyalta a cipőm talpát! Seres László így fogja fel a demokráciát. És hát úgy tűnik, igen kellemes neki ez a langymeleg dagonya. Gyűlöletre uszíthat következmények nélkül. Annyiszor, ahányszor csak jól esik neki, és mindenki ellen, akit csak picit is okosabbnak vagy elhivatottabbnak lát saját magánál. Mindeközben még az államvezetésnek is utasításokat osztogathat. Majd ő, nulla önkormányzati tapasztalattal megmondja, hogy mit hogyan kellene csinálni a településeken. Hát nem ez az élet?

A mini diktátor Seres László, és a hozzá hasonlók kártékony, romboló tevékenysége miatt tart ott az ország, ahol tart. Nagy pofa, zéró tudás, jó nagy adag gyűlölet, az őszinte megismerés és az érdemi hozzászólások totális hiánya. Tessék! Ez történik, ha klinikai eset kerül a klaviatúra mögé, felelős pozícióba. Mondanánk neki stílszerűen, kezeltesse magát, de félünk tőle, hogy neki már az sem lenne elég.

Réb István

Facebook Comments